Szia!:)
Egyébként nem is tudom,hogy állok ezzel a felvételi dologgal,talán nem is az ilyesztő,hogy meg kell írnom hanem az,hogy ez egy új lépést tesz ki az életemben,ez egy új fejezet és egyre közelebb leszek majd attól,hogy elváljak azoktól az emberektől akikkel 8 éven keresztül együtt sírtam együtt nevettem,talán ez nehéz és nem a felvételi megírásra való gondolatok.

Persze,persze egy kis izgalom és félelem van bennem,de ha arra gondolok,hogy elfogom veszíteni az osztályomat mindig könnyezek.:'(

Szia!

Mindig elolvasom a bejegyzéseidet, és észre vettem, hogy félsz a felvételitől. :) Én is tavaly felvételiztem, így tudom, hogy milyen. :) De ha megfogadsz egy tanácsot, akkor ne parázd ennyire túl a dolgot. :) Én is nagyon paráztam előtte, felvételi előtti éjszaka alig tudtam elaludni, és egész reggel tiszta ideg voltam, de valahogy, amikor már a terembe bementünk, már nem annyira izgultam, és úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz. Egész jól sikerült a felvételi, a kettő együtt 82 pont volt, így szerencsére felvettek abba az iskolába, ahová jelentkeztem, pedig még ezzel a pontszámmal is kétséges volt.

Szóval, hogy térjek a lényegre, készülj a felvételire, de ne parázd túl, és ne is vidd nagyon túlzásba a tanulást, mert az se jó. Én már felvételi előtti nap csak délelőtt átolvastam a matek képleteket, meg a fontosabb magyar dolgokat, és a felvételi előtt egyáltalán nem csináltam semmi agyfárasztó dolgot. Ezt nekünk a suliban a tanárok mondták, hogy ne is nagyon fárasszuk le az agyunkat, meg úgymond ha már addig nem tanultad meg azon az egy napon már nem fogod.

Remélem nem baj, hogy ezt leírtam, és valahogy tudtam neked segíteni, hogy ne parázz annyira a felvételi miatt, tudom, ezt így, hogy egy vadidegen azt mondja, hogy nem nagy dolog, és nem kell perázni, elég nehéz lehet elhinni, de tényleg na parázz.

Puszi, és sok sikert:

Anna